Mindig érdeklődéssel figyelem más országok dietetikusainak munkáját, hivatalos internetes oldalaikat. Így találtam rá a Dr. Joanna McMillan, dietetikus és Professor Karen Dwyer, nefrológus nevével fémjelzett online kurzusra.

A Today’s Dietitian, vagyis az amerikai regisztrált dietetikusok szaklapjának weblapján, a tengeren túli országokból történő regisztrálással is ingyenesen elérhetőek a „webinar”-ok, tehát az internetes szemináriumok. Az egyik ilyen kurzus a tej fehérjéi közül az A1 és az A2 béta-kazeinnek az egészségre gyakorolt hatását veti össze. A tanfolyam és az alapjául szolgáló kutatás apropója egy, az USA-ban frissen piacra dobott a2 Milk^TM nevű termék. A webinar egy 2014-es keresztezett vizsgálat eredményeire támaszkodik.

Egy bögre (250 ml) tehéntej összetevők tekintetében alapvetően két részre osztható: 212-220 g víz és 30-38 g szilárd anyag. Ez utóbbiból 7-10 g fehérje mutatható ki, mely kazeinre (6-8 g) és savó fehérjékre (1-2 g) tagolhatók. A kazeinek közt megkülönböztetünk alfa-, béta-, és kappa-kazeint. A béta-kazeinnek A1 és A2 típusai ismeretesek.

A két típus megkülönböztetésének jelentőségét az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, az emésztés folyamatában kimutatott eltérő viselkedésük szolgáltatja. Az A1 béta-kazeinen belül is találhatók még alváltozatok, ezek közül jelentősége a B típusnak van.

A kétféle kazein molekula közül az A2 változat a béta-kazein „eredeti” formája, az A1 alak egy mutáció eredménye, mely leginkább az európai eredetű szarvasmarhákat érinti. A Holstein marha teje fele-fele arányban tartalmazza az A1 és A2 típust, míg a Guernsey-nél magasabb az A2 aránya, a kecske, a bivaly, a juh, továbbá az ázsiai eredetű szarvasmarhák tejénél, és az anyatej esetében pedig kifejezett A2 dominanciát találunk.

A két fehérje 209 aminosavból álló láncolatában csupán egyetlen egy különbség van: a 67. aminosav az A2-ben a prolin, ezzel szemben az A1-ben hisztidin. Ez az aprócska eltérés okozza a két fehérje eltérő emésztődését. A hisztidin kedvez az enzimek hasító tevékenységének, így az emésztés során kiválik belőle a béta-kazomorfin 7 (BCM-7) molekula. A BCM-7 opioid jelleggel rendelkezik, perisztaltikát gátló, tranzitot lassító hatását a μ-opioid receptorokhoz kötődve fejti ki. A kurzus tanulmányi segédletében megjelölt kutatások szerint a BCM-7 képes belépni a csecsemők és kisgyermekek keringésébe, növeli az LDL-koleszterin oxidációját és az oxidált LDL ellen képződő antitestek számát, továbbá képes átjutni a vér-agy-gáton és az ottani μ-opioid receptorokhoz kötődni. Patkányok és egerek esetében vastagbélgyulladást okozott és fokozott immunválaszt váltott ki a bélben.

Ezek a korábbi eredmények hívták életre azt a 2014-es vak, randomizált, keresztezett, pilot-vizsgálatot ¹, amelyben 41 résztvevő 2-2 hetet töltött A1 illetve A2 tejet tartalmazó étrenden. A két terhelés közé két hét ún. kimosási (terhelésmentes) időszakot illesztettek be. A vizsgálat alanyai közül 31 fő normál tejfogyasztónak tartotta magát, akik eddig nem tapasztaltak tej-intoleranciát. 10 főnél - saját bevallása szerint – korábban okozott már a tej tüneteket, de általában mégis fogyasztottak tejtermékeket. Öten léptek vissza a vizsgálat folyamán, ebből 4-en az A1 periódusban.

A vizsgálat szignifikáns pozitív kapcsolatot tárt fel a hasi fájdalom, illetve a lágyabb széklet és az A1 tejet tartalmazó diéta közt, de nem találtak ilyen összefüggést az A2 béta-kazein fogyasztása esetén. A kutatók arra a magyarázatra jutottak, hogy az A1 béta-kazeinből kiváló BCM-7 gasztrointesztinális tranzitot lassító hatása révén hosszabb idő áll rendelkezésre, az arra alkalmas béltartalom fermentálására, ami hasi panaszok formájában mutatkozik meg. Mindez tovább rontja a már meglévő laktóz malabszorpciót is.

Széklet calprotectin mennyiségét is mértek a vizsgálat folyamán. Ennek szintje a bél gyulladásos megbetegedéseiben emelkedik meg. Nem volt szignifikáns különbség a két étrend fogyasztói között, viszont abban az öt estben, amikor 50 μg/ml feletti értéket detektáltak, mind az öt alany éppen az A1 diétán lévők közül került ki. A vizsgálat eredményein tehát egybehangzóak az A1 és BCM-7 hatásairól kialakított tudományos állásponttal.

Az online tanfolyam szerzői a kurzus során bemutatott eredményeket az A1 béta-kazein számos szövetre gyakorolt hatásának és neurológiai befolyásoló képességének bizonyítékaként tárják elénk, illetve vélelmezik az összefüggést a fenti molekulák és az 1-es típusú diabetes és a szívbetegségek kialakulása közt. Az EFSA (Europian Food Safety Report) 2009-es közleménye szerint nincs egyértelmű kapcsolat az említett betegségek és a BCM-ek közt, és további vizsgálatoknak érzi szükségét a témában. Ezt a nyilatkozatot a webinar szerzői elhibázottnak tartják.

Véleményem szerint némi gyanakvásra adhat okot, hogy a vizsgálatban résztvevő egyik kutató az A2 Dairy Products Australia alkalmazottja, illetve, hogy a webinar is kifejezetten egy, a piacon újonnan megjelent termék köré épül. Ettől persze még lehet hiteles és helytálló.

Úgy gondolom, ez az internetes kurzus remek lehetőséget nyújtott  a tej alkotóinak és a béta-kazeinek szerkezetének megismerésére, de az A1 béta-kazein betegségek rizikóját növelő hatásával kapcsolatban kíváncsi lennék egy, a 2009 óta végzett kutatások ismeretében megismételt európai állásfoglalásra és/vagy egy nagyobb esetszámú kettős vak vizsgálatra.

Amennyiben minden kétséget kizáróan bebizonyosodna, hogy az A1 béta-kazein közrejátszik egyes betegségek kialakulásában, az sem azt jelentené, hogy a tejfogyasztás káros, hanem, hogy az A2 béta-kazein domináns tejtermékek fogyasztásának irányába szükséges elmozdulni. Ez természetesen csak az élelmiszeripar bevonásával valósítható meg. (Új termékek, fejlesztések, a Holsteinen kívül más fajok meghonosítása, nem-szarvasmarha tejek forgalmazása, higiénikus, az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő módon.)

Záró gondolatként pedig minden, a táplálkozástudomány iránt érdeklődő olvasót bátorítok, hogy látogasson el a Today’s Dietitian honlapjára, hiszen igényes formába öntött tudásanyagot tesz elérhetővé bárki számára.

1. Suleen S Ho, Keith Woodford, Sonja Kukuljan, Sebely Pal: Comparative effects of A1 versus A2 beta-casein on gastrointestinal measures: a blinded randomised cross-over pilot study. Eur J Clin Nutr. 2014 Sep;68(9):994-1000. doi: 10.1038/ejcn.2014.127. Epub 2014 Jul 2.